2017. szeptember 30., szombat

Fénykép 16.: Régi mundér

Amikor először a kezembe került ez a Balázsovich Gyula műtermében készült felvétel, kissé elbizonytalanodtam. A fotón egy világos színű waffenrockot viselő katona látható, a mellén utász ügyességi jelvénnyel, a gombjain pedig jól kivehetően 1-es szám olvasható.

2017. szeptember 18., hétfő

A Nagy Háború hősi halottja: Hittrich Jenő

Hittrich Jenő 1897 augusztus 2-án született Komáromban, régi felvidéki evangélikus családban, Hittrich Viktor és Térfi Anna gyermekeként. Édesapja jó nevű órásmesterként működött a városban, egyik nagybátyja Ödön, a fasori evangélikus gimnázium igazgatója volt. Ő maga a komáromi bencés gimnáziumba járt, ahol 1915 júniusában jeles eredménnyel érettségizett, rendes (nem hadi) érettségi vizsgán.
A továbbtanulni szándékozó ifjút felvették a Királyi József Műegyetemre. Minden bizonnyal jó teljesítményt nyújtott, ugyanis - mint a Komáromi Ujság is hírt adott róla - 1916 márciusában elnyerte a MÁV 1000 koronás tanulmányi ösztöndíját. Még ugyanebben az évben bevonult katonának.

2017. augusztus 31., csütörtök

Műtárgy: Dr. Toóth Zsigmond: Mesél a csend

Dr. Toóth Zsigmond (1879-1928) pályafutásának nagy részét Komárom város szolgálatában töltötte. Az I. világháborúban tartalékos tisztként frontszolgálatot teljesített a veszprémi m. kir. 31. és a m. kir 302. honvéd gyalogezredek kötelékében. A háború végén főhadnagyként szerelt le, megkapta a Signum Laudist, valamint a Károly Csapatkeresztet. 1919-ben áttelepült Dél-Komáromba, ahol 1922-ig helyettes polgármesterként működött, majd városi tanácsnokként dolgozott tovább. Elnöke volt az Ifjúsági Egyesületnek társelnöke a Vasutas Körnek, és presbitere a református egyháznak. 1928 október 13-án hunyt el, sírja a dél-komáromi temetőben található.

2017. augusztus 23., szerda

Visszaemlékezés: Olofsson Placid tábori lelkész Komáromban

Idén januárban 100 esztendős korában elhunyt Olofsson Placid atya, bencés szerzetespap. Hosszú és példás élettörténetéből most egy rövid időszakot szeretnék kiemelni: Placid atya ugyanis majdnem egy évig Komáromban teljesített szolgálatot, mint tartalékos tábori lelkész. A komáromi állomáshely azonban egyszersmind katonai pályájának a végét is jelentette. A következő szövegrészlet Ézsiás Erzsébet : A hit pajzsa. Olofsson Placid atya élete c. kötetéből származik. A 2004-ben megjelent kötet digitális formában elérhető a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár honlapján.

2017. július 12., szerda

Hírek a múltból 19.: Kiképzési baleset

A századelőn Komáromban és környékén rendszeresen tartottak  különféle katonai gyakorlatokat. Az ezekkel kapcsolatos kockázatokról hirdetményekben értesítették a lakosságot, azonban a veszélyek nem csak a civilekre, hanem a gyakorlatozó katonákra is leselkedtek. A kisebb balesetekről általában nem írtak az újságok, az alábbi tömegszerencsétlenség azonban már az országos sajtó ingerküszöbét is elérte. Tartalmilag a két beszámoló szinte megegyezik (a dátumok alapján valószínűleg a Népszava átvette a sztorit a Pesti Naplótól) mindenesetre érdemes megfigyelni a cikkek hangvételét!
Gyöngyélet a katonaélet. Élvezzük békében is a háború áldásait. Szombaton éjjel a Komáromban állomásozó 12-ik gyalogezred, az úgynevezett monostori erőd s Ó-Szőny község között elő-őrsi gyakorlatokat tartotta az Ó-Szőnyből Mocsára vezető úton. Ó-Szőny közelében levő hidat egy nagy csapat gyalogság tartott megszállva.
Bal alsó sarokban a híd, a baleset feltételezett helye (mapire.eu)

2017. július 4., kedd

A Nagy Háború hősi halottja: Haasz Miklós

Haasz Miklós, a város egyik legmódosabb polgárának, Haasz Bertalannak legidősebb gyermeke 1914-ben érettségizett a bencés gimnáziumban. Miklós, a bécsi cs. és kir. 2. lovastüzér osztály egyéves önkéntes címzetes tűzmestere 1916. július 4-én esett el a galíciai Barysz közelében.  Az osztály 1. ütegében szolgált, halálát gránáttelitalálat okozta. Emlékét a komáromi zsidó hősi halottak emléktáblája őrzi. 

Haláláról a Pesti Napló című lap is hírt adott:

Haasz Miklós tüzérhadapródjelölt, az ezüst vitézségi érem tulajdonosa, július negyedikén Zabaryska mellett húsz éves korában hősi halált halt. 

Pesti Napló 1916.09.12 


Köszönet a segítségért Dr. Lázár Balázsnak!

2017. június 25., vasárnap

Fénykép 15.: Képeslap Krenn századosnak

A most bemutatott felvétel valójában egy fotóképeslap, amelyet 1905 július 12-én adtak postára Komáromban. Érdekessége, hogy a címzés szintén Komáromba szól, a címzett pedig a cs. és kir. 12. gyalogezredben szolgáló Rudolf Krenn százados. A feladó német nyelven írta a címzést és az előlapra vetett kurta üdvözlést, amelyet sajnos nem tudtam kiolvasni. A címzett titulusa fölé utólag odakanyarította a "Hochwohlgeboren" szót, amely magyarban körülbelül a "nagyságos" megszólításnak felel meg. Ez a korabeli szabályok szerint a kisebb címekkel rendelkező nemességnek járt. Krenn százados esetében azonban semmi nem utal arra, hogy bármilyen nemesi ranggal rendelkezett volna, a hivatalos tiszti névkönyvben sincs nyoma ennek. Valószínűsíthető, hogy ebben az esetben a tiszteletteljes megszólítás nem a nemesi címnek, hanem a cs. és kir. századosi rendfokozatnak szól.